Mint tudjuk, a dobolás teljesen eltérő koordinációt igényel, mint amit a mindennapi életben használunk. Természetesen van egyfajta gyakorlati mozgáskultúránk, amit a mindennapokban használunk. Bizonyos tevékenységek ezt finomítani is tudják, de a dobolásban ezt jócskán tovább kell fejlesztenünk. Ehhez nyújt segítséget ez a kurzus.

A tizenhatodos lüktetésű groove-okat sokféleképpen játszhatjuk, sokféle hatást érve el vele. Vajon ismerjük az összes lehetőséget? És vajon élni is tudunk vele? A kurzus körbejárja a témát, és gyakorlati szemszögből mutat be pár lehetőséget.

Miben tér el a funk és a funky? Mitől lesz egy kíséretből funk kíséret? A funk-dobolásban a dobos már nem csak egy alapot ad, hanem együtt ritmizál a többi hangszerrel, ezáltal szerves részévé válik a zenakari ritmizációnak. Hogyan alakítsuk át a felfogásunkat, hogy az eddig megszokott “sémákon” felülkerekedve, sikeresen alakítsuk a magunk stílusát? A kurzusban ezt a kérdést járjuk körbe.

A lábcint az esetek nagy részében a tempó hozására szoktuk alkalmazni. De számtalan lehetőség van arra, hogy ezen túllépve, cin-játékunkat továbbfejlesszük, és akár a zene meghatározó részévé is tegyük.

A lábcin emelések alapvetően koordinációs alapúak, pontos és tudatos lábmozgásra van szükség. A dobosok nagy része a két kezet és a jobb lábat (vagy a balt) használja főleg. A lábcinen lévő negyedik végtagunk sokkal kevesebbet dolgozik. A kurzusban szereplő gyakorlatokkal ezen változtatunk.